A madarak ütközése a távvezetékkel gyakran azért történik, mert nem képesek időben észlelni a repülésük irányába eső vezetéket. A lengővezetékkel való ütközés következtében történő sérülés vagy pusztulás az elosztó- illetve az átviteli hálózatokon egyaránt előfordulhat. Ezek sok esetben különösen olyan nyílt terepen figyelhetők meg, ahol a távvezeték a madarak által használt etetési-, táplálékszerző vagy fészekrakóhelyet keresztez. A legnagyobb veszélynek a nagy méretű és súlyú, gyenge manőverezési képességű madárfajok vannak kitéve, vagyis a nagy szárnyterhelésű és kis szárnykarcsúsággal rendelkező madarak, mint a túzok, a pelikán, a vízimadarak, a daru, a gólya és a fajd.

Az ütközés kockázata nagyobb éjszaka, alkonyatkor és hajnalban, valamint rossz látási viszonyokat okozó időjárási körülmények között (köd, eső, erős szél...). Az ilyen nagy sebességű összeütközés végzetes következményekkel jár a madarak számára.

A projekt kezdetén a potenciálisan veszélyes lengővezetékek összehangolt terepi felmérését tervezik az összes projektországban. Több mint 1199 kilométer hosszú távvezetéket fognak megvizsgálni és értékelni.

A potenciálisan veszélyes föld feletti vezetékek koordinált helyszíni felmérése a projekt kezdetekor elengedhetetlen annak érdekében, hogy meghatározzuk azokat a legveszélyesebb szakaszokat, amelyekre a madáreltérítőket telepítjük.

Elért eredmények:

A projekt első hónapjaiban a projekt összes országában több mint 80 helyszíni segítőt képeztek ki a helyzetfeltárás és a terepi megfigyelés céljából. 2021 januárjától áprilisáig sor került a helyzetfeltárásra, melynek fő célja a távvezetékek legveszélyesebb szakaszainak azonosítása volt a megfigyelt projektterületen belül. A helyzetfeltáró felmérés során több mint 1380 km hosszú, különböző feszültségszintű és konstrukciójú távvezetéket vizsgáltak a projekt valamennyi országában. Az eredmények alapján a vizsgált vezetékeket 3 kategóriába soroltuk: potenciálisan veszélyes, ellenőrizendő, nem veszélyes. A nyomonkövetés módszertanát frissítettük az eredményekkel annak érdekében, hogy biztosítsuk a terepi megfigyelés megfelelő végrehajtását, amelynek keretében 2022. áprilisáig az első két távvezeték-kategóriát rendszeresen ellenőrizzük. 

A magyarországi helyzetfeltárás során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központja – projektpartnerünk, a MAVIR közreműködésével – a Fertő-Hanság Nemzeti Park, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területét érintő 50-50 km-es szakaszokat vizsgált. A madárvonulás és a helyi fészekrakó állományok és fajok szempontjából kritikusnak ítélt területeket a hosszútávú tapasztalatok alapján választották ki előre – terepbejárás céljából. Az MME kutyás méreg- és tetemkereső egysége is bevonásra került, a Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (SPA HUKN10001) egyes szakaszaira koncentrálva. További információkat lásd EBBEN a rövid videóban. Bebizonyosodott, hogy a kutyával végzett tetemkutatás kiválóan kiegészítheti az ember által végzett felmérést, hiszen nagyságrendileg több eredménnyel járhat.

2022 januárjában elkészült a nemzetközi Földrajzi Információs Rendszer (GIS) egy olyan online adatbázisa, amely tartalmazza a terepi felmérések összes adatát (további információ ITT található). Az eredményekkel frissítettük a nyomon követés módszertanát terepi megfigyelés megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében, melynek keretében 2022 áprilisáig az első két távvezeték-kategóriát rendszeresen monitoroztuk. A terepi megfigyelésről bővebben ITT lehet olvasni. Ennek eredményeként 34 kockázatcsökkentési terv – konfliktustérkép készült a kiemelt területek leginkább érintett vezetékeiről, meghatározva a távvezetékeket a madárelterelő szerelvények telepítéséhez. Körülbelül 245 km hosszú kiemelten kezelt távvezetéken fogunk alkalmazni kockázatenyhítő intézkedéseket, melyek során a villamosenergia-ipari társaságok a projekt végéig növelik azok láthatóságát. Madárelterelők eddig 25 kilométernyi veszélyes vezetéken kerültek telepítésre Magyarországon (továbbiakat lásd ITT) és Szlovákiában (továbbiak ITT találhatók).

A madarakat leginkább akkor fenyegeti az áramütés veszélye, amikor a közműoszlopokra szállnak, és ezzel egyidőben vezetékkel érintkeznek, vagy amikor egyszerre érintik a két vezetőt (vezetéket). A legnagyobb kockázatot elsősorban a középfeszültségű villamos vezetékek jelentik, amelyek a nyílt, városon kívüli, nem erdős területeken sok madár számára igen vonzó leszállóhelyet jelentenek. Az áramütéstől leginkább fenyegetett csoport a sólyomalakúak, nevezetesen a sas, a héja a keselyű, a vörös kánya, a sólyom, a bagoly, a gólya és a varjú. Az áramütés miatti legmagasabb halálozási arányt elsősorban a közepes méretű és nagy madarak esetében rögzítették, mivel nagyobb valószínűséggel lépnek kapcsolatba egyidejűleg az oszlopszerkezet több nem védett elemével.

Körülbelül 10909 potenciálisan veszélyes középfeszültségű távvezetékoszlop található a LIFE "Dunai szabad égbolt" projekt területén. Ezek közül a legveszélyesebbek azonosítása érdekében a projekt indulásakor terepi felmérést tartanak. Legalább 3256 oszlop szerkezetét szigetelik a projekt végéig. A fiatalkorú madarakon műholdas jeladókat használnak majd a revirben és az elsőbbségi élőhelyeken található veszélyes oszlopok azonosítására.

Elért eredmények:

A helyzetfeltárás során megtörtént a legkockázatosabb közműoszlopok azonosítása. Az összes szükséges adat összegyűjtése és az eredmények értékelése után megkezdődik majd a felmért problémák enyhítése. Az áramütés a ragadozómadarak esetén nagyon fontos halálozási tényezőnek bizonyult. A legveszélyesebb konfigurációnak tűnnek a fém leágazással rendelkező oszlopok és azon sarokfeszítő oszlopok, amelyeken szabad áramkötések haladnak át a keresztkarok feletti tartószigetelők fölött. Az adatokat folyamatosan értékeljük, kiemelt figyelmet és a legjobb műszaki megoldást biztosítjuk minden veszélyes oszlopra.

2022-ben 20 km hosszan 22 kV-os oszlopokat szigeteltünk Szlovákiában együttműködő kedvezményezett partnerünk, a Szlovákiai Ragadozómadár-védelmi Egyesület (Raptor Protection of Slovakia) és a Nyugat-Szlovákiai Villamosenergia-elosztó társaság (Západoslovenská distribučná, a.s.) együttműködésével.

2021 júniusában Szlovákiában 6 kerecsensólyomra szereltünk fel műholdas nyomkövetőt (további információ ITT található), 2022-ben pedig további 6 parlagi sast jelöltünk meg (továbbiakat lásd ITT). 2023-ban 6 kerecsensólymot fogunk jelölővel ellátni Szerbiában, illetve 6 borzas gödényt Romániában.

Fotócsapdákat, videokamerákat és éjszakai látórendszereket fognak használni az észlelés hatékonyságának növelésére és a dögevés mértékének azonosítására. Ezáltal a madárpusztulás nagyságrendje is jobban megfigyelhető. A projekt során a projektpartnerek elkészítik és elfogadják a projekttevékenységek megvalósításához szükséges műszaki iránymutatásokat (nemzetközi monitoring rendszer). Szlovákia, Szerbia, Románia és Horvátország körülbelül 400 tetem esetében fogja ólom jelenlétét vizsgálni: fémdetektor használatával a golyók észlelése érdekében. Ezzel képesek leszünk felderíteni egyes kiválasztott illegális tevékenységek hatását a madarak viselkedésére és a távvezetéken történő halálozási arányra.

Elért eredmények:

A helyzetfeltárást megelőzően egy nemzetközi monitoring módszertant dolgoztunk ki és adtunk át minden projektpartnernek és helyszíni asszisztensnek. A módszertan elsősorban a terepi felmérés és az adatátírás fő szabályait és ajánlásait határozza meg. A helyzetfeltárás meghatározta a a projekt kiindulási helyzetét a gyűjtendő adatok tekintetében, melyek főképp a távvezetékek műszaki paraméterei és a madártetemekre vonatkozó adatok.

A felmérések (helyzetfeltárás és terepi felmérés) teljes térbeli kiterjedése a középfeszültségű vezetékek (10 kV, 22 kV és 35 kV) esetén a szélső fázisvezetőtől 20 m távolságban, a nagy- és extra nagy feszültségű vezetékeknél pedig (110 kV, 220 kV és 400 kV) a szélső fázisvezetőtől 50 m távolságban került meghatározásra. Nem egyenes vonalú bejárás csak magas és sűrű növényzetben vagy kultúrnövények esetén történt. A felmérés során a lassú, kiegyensúlyozott sétatempó optimalizálta az eredményeket és csökkentette a felmérést végzők közötti különbségek miatti eltéréseket. Az egyes talált madártetemek vagy maradványok helyét GPS-szel rögzítettük és hét paraméterrel jellemeztük [azonosítás fajonként vagy a lehető legpontosabb taxonómiai kategóriában, nem és életkor (ha lehetséges), elhullás oka (áramütés, oszloppal történt ütközés, egyéb ill. ismeretlen ok), a látható sérülés leírása, bomlási stádium és a dögevők hatása].

Minden egyes elosztóhálózati villanyoszlopra és átviteli távvezetékoszlopra vonatkozóan egyedi műszaki adatokat gyűjtöttünk, a környező tájszerkezettel és a madarak számára fontos élőhelyekkel kapcsolatos további abiotikus és biotikus tényezőkkel együtt. Az egyes oszlopokra vonatkozó adatok a következőket tartalmazták: GPS-koordináták, típus (pozíció a teljes távvezetéken belül), vezetékenkénti áramkörök száma, az oszlop anyaga, a sodronyok közötti függőleges távtartók száma, keresztkarok száma, keresztkar típusa, a szigetelők száma vezetőnként, a szigetelők helyzete, a szigetelők jelenléte, típusa és aktuális minőségi állapota, valamint azok jelenléte és elhelyezkedése az áramkötéseken.

Az összes villanyoszlopot/távvezetékoszlopot lefényképeztük a terepen gyűjtött adatok ellenőrzése érdekében. Az összes észlelt madártetemet eltávolítottuk a területről a helyzetfeltáráskor, hogy elkerüljék a duplán számlálást a terepi megfigyelés során.

Videokamerát, távcsövet és éjszakai látás funkciót használunk a madarak reakcióinak megfigyelésére a nem jelölt távvezetékeken. A reakciók megfigyelése a terepi felmérés részét képezi, amely a halálozási arány felmérését is jelenti egyes kiválasztott szakaszok alatt.

Szerbiában, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában a projekt területének azon részein, ahol az ütközés/áramütés kockázata alacsony vagy nulla, biztonságos költési körülmények és a táplálékszerzésre alkalmas élőhelyek kerülnek kialakításra. Ezen intézkedések a legveszélyeztetettebb célfajokra fognak összpontosítani, hogy a madarakat a biztonságos zónákba vonzzák, és ezáltal csökkentsék az egyedek összes mortalitását / növeljék a populációt. Mindez a projekt átfogó céljának megvalósítását segíti. 20 alternatív fészekrakási lehetőség – műfészek – telepítésére kerül sor a kerecsensólyom, 300 az európai szalakóta és 50 a kék vércse számára.

Szlovákiában körülbelül 10 ha terület szántóföldből legelővé alakítása növelni fogja a föld értékét és alkalmasságát a parlagi sas, a kerecsensólyom és a kék vércse számára, míg sok más madárfaj szintén részesül majd a helyreállítás előnyeiből.

Elért eredmények:

Összesen 20 alternatív fészekrakási lehetőség – költőláda került kihelyezésre Szlovákiában a kerecsensólymok számára, valamint 23 költőláda Bulgáriában a kék vércsének. Az európai szalakóta számára 50/50 költőládát telepítettek Bulgáriában (továbbiak ITT láthatók), 44/100-at Szerbiában, 45/50-et Szlovákiában. A költőládák kihelyezése 2023 januárjáig folytatódik, amely összesen 20 költőládát jelent a kerecsensólyom, 300-at az európai szalakóta és 50-et a kék vércse számára.

A 10 hektáron Szlovákiában a területrendezés megtörtént: a területre vonatkozó speciális helyreállítási és kezelési tervet készített a tájrendező. A terület rendszeres ellenőrzése folytatódik, a lucerna magvak a helyszínen vannak, beleértve a kisemlősök tevékenységének vizuális ellenőrzését és szakértői monitorozását a kezelési tevékenységek további értékelése érdekében, valamint a madárcélfajok jelenlétének monitorozását. A traktoros talajkiegyenlítés gyomnyírással és a táblák előkészítése a vetésre 2021 tavaszán, a fű/vöröshere keverék magvak vetése 2021 márciusában, az új sarjak első mulcsozása 2021 júliusában történt. A projekt helyszínén a sűrű növényzet kifejlődése fontos menedéket jelent a kisemlősök populációja számára, mivel a környező mezőket betakarították és felszántották. A kisemlőspopuláció szakértői monitorozása a helyszínen megtörtént, pl. ősszel – jellegzetes halmok segítségével – igazolták a güzüegér jelenlétét.

2022-ben egyszer volt kaszálás, és a kaszálás után összegyűjtött biomasszát kiosztották a helyi gazdáknak az állatállomány számára. 2022 októberében önkéntesek segítségével 15 db T-alakú fa vadászles került felszerelésre.

Fontos, hogy a célcsoportokat, valamint a lakosságot tájékoztassuk projektünkről és tevékenységeinkről. A projekt és annak eredményei, valamint a Natura 2000 hálózat fontosságának társadalmi tudatosítását célzó figyelemfelkeltő eseményeket rendszeresen fogunk szervezni mind a nagyközönség, mind az érdekelt felek számára. Biztosítani kell a közösségi hálózatépítést és a projektben alkalmazott módszerek / technikák / megoldások továbbadását más régióknak, országoknak, szervezeteknek és szakértőknek.

Elért eredmények

2022 végéig összesen 23 sajtóközlemény jelent meg (továbbiak ITT láthatók), valamint 3 sajtókonferenciát tartottunk. Az összes projektországban eddig csaknem 400 médiahivatkozást követtünk nyomon. A projektet és főbb tevékenységeit ismertető 21 db. hirdetőtábla került kihelyezésre a projektterületeken, az egyes helyszínek térképe ITT található. A LIFE Program 2022-ben ünnepelte 30. születésnapját, amihez különböző projektesemények kapcsolódtak. Számos projektvideó is megjelent, ezek megtalálhatók YouTube csatornánkon: ITT. Az érdekelt felek számára történő terjesztés és a projekt bemutatása több közösségi eseményen folytatódik, és várjuk a további kapcsolatépítési lehetőségeket.